Érzelemszabályozás és egészség

Összefügg vajon az érzelmeim szabályozásának képessége az egészségemmel?

Az érzelemszabályozást eleinte csak a pszichiátriai megbetegedések, pszichopatológiák kapcsán vizsgálták. A kutatók azt feltételezték, hogy a pszichopatológiák hátterében a maladaptív (rosszul alkalmazkodó), diszfunkcionális érzelemszabályozás áll. Ez így többé-kevésbé igaz is. Ahhoz, hogy valakiről elmondhassuk, hogy egészséges személyiséggel rendelkezik, ahhoz a megoldás az érzelmek adaptív szabályozásának képességében rejlik. A nem megfelelő érzelmi szabályozás nem csak a zavarok kialakulásáért felelős, hanem a zavarok fenntartásáért is.

Elmondható, hogy az egyének különböznek egymástól abban, hogy mennyire figyelnek saját érzelmeikre, hogyan érzékelik és hogyan fejezik ki azokat. Említendőek az alextímiás személyek, akik nem képesek érzelmeiket verbálisan kifejezni, feltehetően azért, mert ők maguk sem képesek – vagy csak nagyon nehezen – azonosítani azokat. Így az alextímiát például az érzelemszabályozási deficitként is definiálhatjuk.

Milyen következményekkel járhatnak az érzelemszabályozási deficitek?

- Tünetekre fókuszálás (szomatizálás, hipochondria)

- Pszichológiai distressz megélésére hajlamosíthat (differenciálatlan negatív állapotokat hozhat létre)

- Autonóm idegrendszeri aktivitással járhat (szomatikus betegségek kialakulására hajlamosít)

Látható, hogy nagyon fontosak az alapvető érzelmi kompetenciáink, hiszen, ha gyorsan és pontosan tudjuk az érzelmeinket felismeri, értékelni és kifejezni, úgy inkább képesebbek vagyunk adekvát módon válaszolni környezetünk ingereire. Tehát, akik hatékonyan kommunikálják érzéseiket, emaptikusabbak és kevésbé depressziósak, mint azok, akik erre nem képesek.

Természetesen, a pszichológiában és általában az emberekkel kapcsolatban semmi sem teljesen fekete vagy fehér és semmi sem eleve eldöntött. Lehet és érdemes is változni, változtatni.

Amennyiben idézi cikkemet, kérem a weboldalamat, mint forrást megjelölni. Köszönöm!